Half-Life 2 TESZT - balintka

A kihagyott múlt

Elöljáróban elmondanám az objektív értékelés valószerűségét bizonyítandóan azt, hogy a játék első, 1998-as részével nem játszottam, illetve csak annyit, amiből leszűrtem, hogy nekem bizony a Half-Life nevű FPS nem az esetem. Ennek következtében abba is hagytam, sőt ki is selejteztem PC gyűjteményemből. Így utólag, a második résszel játszva, valószínűleg hibát követtem el. Következő mulasztásom is megtörtént, PC-n kihagytam a 2. részt, de mentségemre legyen szólva, akkoriban nem rendelkeztem hozzá elegendően nagy géppel. Most azonban a hype-nak és a jó értékeléseknek, kritikáknak köszönhetően végül is neki ültem a játékot kipróbálni kedvenc konzolomon.

Első benyomások

Tehát elindítottam a játékot a gépen, a főmenü átlagos, a töltési idők is még épp elviselhetőek. A grafika első blikkre gyengének tűnik a Far Cry után, de alaposabban megnézve, ez bizony gyönyörű! Erről majd írok még lejjebb, külön, szokásom szerint. Az első egy-két pálya nem volt számomra túl meggyőző, érdektelennek tartottam őket. Aztán, mikor a tetőkön át kellett menekülni az engem üldöző katonák elől, itt már kezdett tetszeni a dolog. A vasúti pályaudvart már kifejezetten szépnek láttam, és a panelházak lepusztultságát egyenesen lenyűgözőnek. Innentől kezdve már nehéz volt abbahagyni, beindultak az események.

A látvány, ami üt, nem is kicsit, és vissza is üt

Mint írtam, nem láttam a PC verziót, de ha láttam volna, akkor sem hasonlítanám hozzá az Xbox-os változatot. Botorságnak tartok egy 40000 forintos, 4 éves konzolgépet egy minimum két és félszer annyiba kerülő, sokkal újabb PC-hez hasonlítani. Ennek ellenére úgy hallottam, hogy a Dobozos változatnak nincs különösebb szégyenkezni valója a PC mellett. Mostanában úgy vélem, hogy zseniális, amit ebből a hardverből kihoznak. Elég csak a közelmúltban megjelent (FPS) játékokra gondolnunk: DOOM 3, Serious Sam 2 (és az első rész is!), Call of Duty 2: Big Red One, Far Cry Instincts és persze a HL2! Ezek grafikai minősége azt hiszem, mindent elmond a konzol erejéről! Tehát, mint írtam feljebb, először a pályaudvar tetszett meg, valamint a házak, a környezet szépsége. A fejezetekben előre haladva ez még inkább fokozódott! A lepusztult, elhagyott lakhelyek megjelenítése olyan ütős lett, hogy sokszor azt hittem, hogy Resident Evil-ezek. A zombiszerű emberek is segítettek ebben (ezek fején a kis négylábú szörnyecske tanyázik). A legjobban tetsző fejezetek a ”We don’t go to Ravenholm”, és a Nova Prospekt voltak. Mesélhetnék még az ég, a tájak szépségeiről még oldalakat, de azt hiszem felesleges, ezt mindenkinek látnia kell. Kb. egy szinten van a grafika a Far Cry-jal, ami nem kis szó! Látszik, hogy igyekeztek korrektül kihasználni a gépe erejét, nem túlbutítva az engine-t. Mindamellett a Valve - önhibáján kívül - nem tudta maximálisan véghezvinni. Bizony, helyes a gyanú, a játék hajlamos szaggatni, Xbox-os szemmel nézve zavaró módon. Nem katasztrofálisan, de gyakori, hogy a képfrissítés kb. 20-25 fps-re leesik, azaz épp’ nem folyamatos a mozgás. Ezek a lassulások főleg pályabetöltés után közvetlenül, és nagyobb akciókban következik be. Ha ez nem lenne, hibátlannak mondhatnánk az elénk táruló képi világot. De én ennek ellenére maximálisnak tartom a látványt. Ennyit tud sajnos az Xbox, nem lehet rá mást mondani.

Irányítás, interaktivitás

Roppant egyszerű a kezelés, a megszokott FPS irányítást követi, ami kicsit zavaró, hogy a B gombra került az újratöltés gombja. Ami zavaró, hogy emberünk sokszor beleakad mindenbe, legyen az egy légypiszok, vagy egy ajtónyílás. A játék elején ez nagyon zavaró, de aztán később, ahogy magával ragad a sztori már nem fog feltűnni. A történet során járműveket is fogunk vezetni, mint a légpárnás hajó, és egy csövekből összeeszkábált autó. Ezek kezelhetősége jó, néha azért beakadnak, vagy nem pont azt csinálják, amit szeretnénk. A program pozitívumai mellett eltörpülnek eme kis hibák. Az Y gombbal foghatunk meg, vehetünk fel tárgyakat, ez a Use gomb. Amint hozzánk kerül az Antigravity Gun, ezzel ugyanezt megtehetjük, illetve ki is lőhetjük a megszokott tárgyakat.

MI és fizika

A mesterséges intelligencia jó, sokak szerint kiemelkedő, de szerintem nem. Legtöbb esetben a katonák úgy jönnek a puskacsövünk elé, mintha robotok lennének, sokszor semmiféle taktikát, cselt sem alkalmaznak. A játék igénybe veszi az intelligenciánkat is, sokszor kicsit gondolkodni kell a továbbjutás lehetőségén. Nem elakadásra gondolok, mert a játék lineáris, hanem valamiféle eszköz használatára, vagy eldugott utakra, például a szekrények mögött lévő erkélyre, vagy a terep adottságaira. Az utolsó fejezetekben kapunk társakat magunk mellé, ők viszonylag jól mozognak, de sokszor akadályoznak a mozgásban, és hamar elhullanak mellőlünk. Őket a fekete gombbal küldhetjük a célkereszt irányába tovább. Az engine fizikai ereje megdöbbentő. Az eldobott tárgyak valósághűen esnek le, mozognak, a vízbe dobott ládák, elmerülnek egy pillanatra, majd lebegni kezdenek, és még sorolhatnám, mikre képes a motor!

Fegyverek

Kellő számú gyilkoló eszköz áll rendelkezésünkre, ezeket a D-pad nyilaival hozhatjuk elő, egy irányra természetesen több fegyver van kalibrálva. Alapfegyverünk a már jól ismer pajszer, ez leginkább a kis repülő robotok, és a ládák, valamint egyéb fatárgyak, ablakok széttöréséhez szolgál kiválóan. A standard pisztoly, Colt, shotgun, géppuska, rakétavető, kézigránát is megtalálható arzenálunkban. Ezek mellett nyílpuska, Pulse Gun, Antigravity Gun is lesz nálunk idővel. Néha lehetőségünk nyílik felállítani háromlábú pulse gépfegyverállásokat is, és járműveinken is általában találunk valamilyen gyorstüzelő fegyvert. Az egyik legeredetibb ötlet a rovarhívó gombóc, ezzel a főként a Nova Prospekt fejezetben remekül uszíthatjuk a zöldessárgás rovarokat a katonák ellen.

Szavatosság

A progi csak és kizárólag a single player módra épít, multi nincs. A teljes sztorit 14 fejezeten át ismerhetjük meg, ezek legtöbbje igen hosszú. Tehát tartalmas szórakozásban lesz részünk, ha nekiülünk játszani. Egyes vélemények szerint kicsit vontatott, egyhangú a program, van benne igazság. Mindemellett a sztori érdekes, és van benne valamiféle olyan hangulat, ami miatt később újra elővesszük a játékot, és újra végigjátsszuk. E program esetében nem gond, hogy nincs multi, a sima HL sem erről szólt. A menüben előre megtekinthetjük egy-egy kép kíséretében a fejezet címeket. Ez, amellett, hogy megmutatja a játék hosszúságát, kicsit ösztönző is, a háttérkép, ami a felhőkarcolót ábrázolja, is hangulatfokozó, ugyanis a Follow Freeman fejezetben egyre jobban közelítünk az épülethez, én személy szerint már alig vártam, hogy odaérjek hozzá. Kicsit fájó, hogy a Counter-Strike Source-t nem mellékelték a játékhoz, mint PC-n.

Hiányosságok

Ezek többsége már valamilyen úton-módon előfordult a cikkben, legalább említés szintjén. Kevés hibát találtam csak a játékban: az idegesítő beakadások, a játék vége felé az egyre gyakoribbá és botrányosabbá váló szaggatás, az időnkénti monotonitás, társaink általi akadályoztatásunk, gyakori töltések.

Végszó

Talán nem túlzás, és rossz is kimondani: az Xbox valószínűleg utolsó, kiemelkedő FPS-ével játszottunk. Mindenképp a polcon a helye, nem érdemes senkinek sem kihagynia! Mint ahogy a Halo 1-2 kötelező vétel egy Xbox-osnak, kihagyhatatlan műnek tartjuk azokat, úgy ez is az. Mindenképp szerezzük be!

A tesztet balintka készítette, köszi a nép nevében! SiD