Crazy Taxi TESZT - balintka

Talán nem sok régi konzoljátékos van, aki ne ismerné a Crazy Taxi című játéksorozatot, mely Dreamcast-on kezdte pályafutását, majd annak csődje után a többi platformon (PC, PS2, Xbox) folytatta hódítását. A Crazy Taxi 3: High Roller a sorozat legutóbbi tagja (nem tudom, lesz-e még új tagja a CT családnak), az Xbox/PC változat 2002-es datálódású, azaz nem mai darab, de persze ez nem jelent semmiféle negatívumot a játékra nézve.
A Crazy Taxi család alapötlete igen egyszerű, mégis egyedi: a játékokban egy általunk választott személy bőrébe bújva taxisofőrt alakítunk, ám nem szokványos pilóták vagyunk: autónk rúgószerűen ugrani is képes, valamint figuránk megjelenése sem köznapias, megszokott.

A játékban alapvetően négy nagyobb helyszín érhető el, ezeket a főmenüből indíthatjuk el. Mindegyik város, nevezhetjük így is őket, egyedi hangulattal, környezettel rendelkezik, ráadásul más-más napszakokban is vezethetünk, van mikor verőfényes napsütésben, máskor meg az éjszakai, kivilágított városban rójuk utunkat. A játszani kívánt helyszín kiválasztása után minden városban négy sofőr közül választhatunk, mindegyikőjük rendelkezik valamilyen extra külső jeggyel: hajkorona, tetoválás, öltözködés. Kijelenthetjük, hogy a karakterek változatosak, cseppet sem egyhangúak. Természetesen mindegyikőjüknek külsőben különböző verdája van, de ezek mind sárga színűek, lévén taxik.

A progi fő mozgatóeleme az idő: mint sofőrök is időre szállítjuk utasainkat, de a bal fölső sarokban látható egy piros számláló is, ez mutatja mennyi időnk maradt a Game Over feliratig. Ha az időnk elfogy, vége a játéknak. Időt az utasok gyors leszállítása után kapunk. A főmenüben pályaválasztáskor megadhatjuk, hogy normál módban játszunk, vagy előre meghatározzuk, hány percet kívánunk játszani, ez három, öt és tíz perc lehet. Ekkor a fuvarokkal értelemszerűen nem lehet az időt meghosszabbítani, csak a normál mód esetén. A játék végeztével a keresett pénzösszeg alapján berangsorol minket a játék. Vannak extra játékmódok (mini játékok), ezek is mind poénosak, mint például az a feladat, mikor autónkkal baseball labdát kell elütnünk.

Az utazásra váró egyének felett különböző színű dollár jelek világítanak, azonos színnel jelölt a kör is, amelyen belül meg kell állnunk, ha fel szeretnénk venni a delikvenst. Emberünk az utasok mellett megállva széles mozdulatokkal gesztikulálva szólítja meg őket, út közben ők is kommentálják vezetési technikánkat, tetszik-e nekik, vagy nem. A zenék általában rockszerűek, de jól szólnak. Egyszerre maximum négy utast szállíthatunk, mindegyikük külön helyre igyekszik. A célhelyszín irányát egy zöld nyíl mutatja.

A grafika, úgy, mint az egész játék az én szememben, kettős hangulatot hordoz magában. Egyrészt ott a gyönyörű színvilág, szinte szivárványszínűnek is nevezhetnénk a grafikát, másrészt már első pillantásra észrevettem, hogy ez igencsak kopottas X-es szemmel nézve, szerintem a grafika Dreamcast szintű (lehet, hogy arra fejlesztették a programot, aztán a gyártás leállítása után az egészet átszabták az Xbox hardverére). Messze attól, hogy a Doboz hardverét leizzassza. Nekem ennek ellenére mégis tetszett, mert a játék során a végig poénos hangulatra figyelünk oda, a grafika szinte csak egy elemét adja ennek. A szépségét leszámítva minden rendben van vele: megvannak a közlekedő autók, a sétáló emberek, a házak, parkok is változatosak. Este a kivilágított város és autók is jól néznek ki.

A kezelés roppant egyszerű: a bal analóg kar szolgálja a kormányzás funkcióját, a jobb ravasz a gyorsítás, a bal a fék. X az úti célok gombja: képpel és távolsággal is megmutatja a helyszínt. Y-al ugrathatunk a kocsival, az A és B az előre és hátramenet váltókapcsolója, ennek a jobb alsó sarokban külön kis ábrája is van.

Mint feljebb írtam, a játékról kettős kép alakult ki bennem: némely szempontból csúcs, más szempontokból csak egy közepes alkotás. Emiatt célszerűnek tűnik a fele pontszám megadása neki, ám ami miatt többet adtam rá, az az, hogy remek alapötlete van, végig poénos, kellemes hangulatú, színdús a grafika, egyszerű a kezelése. X-en ritkaság stílusánál fogva, valamint az sem mellékes, hogy csak ez az egy rész jelent meg a Dobozra! A negatívumok: az idejétmúlt grafika, könnyen elunható, emiatt gyengébb a szavatosság. Mindent összegezve, jobb a közepesnél, már csak egyedisége miatt is. Mostanában már nehézkes lehet a megvásárlása, de ha ez összejön, akkor kedvező áron tehetjük magunkévá ezt a címet, amit már csak áránál fogva is javasolok!